Néhány gondolat a hátsófékes orsókról

 

   Ha már szó esett a tároló-, és multiplikátor orsókról, folytassuk a kis történeti áttekintést, és ne hagyjuk feledésbe merülni a hátsófékes orsókat sem – egy korszak meghatározó orsófajtái voltak ugyanis, és a tárolókkal ellentétben ma is használatosak (bár fejlődésük gyakorlatilag megállt, és egy ideje újból az elsőfékesek hódítanak egyre nagyobb teret).

   Hazánkban a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején „szaporodtak el” szinte robbanásszerűen, amikor is a piacok megnyílásával lehetővé vált a nyugati és japán márkák forgalmazása. A márka- és típusválaszték persze meg sem közelítette a mait, de ennek azt hiszem, semmi hátrányát nem éreztük, mert ami kapható volt, az többnyire használhatónak is bizonyult – ellentétben sok mai darabbal…

   A hazai piacot három márka „uralta” : a Silstar (a Silstar orsó említésekor valószínűleg még ma is egy piros színű, hátsófékes orsó képe jelenik meg a legtöbb horgász emlékeiben), a Daiwa, és a DAM. Mindhárom márka orsói – túlnyomó részt – megbízható működésűek, jó minőségűek, jól használhatóak voltak, átlagos igényeket maximálisan kielégítettek. Mellettük fel-feltűntek alkalomadtán a Shakespeare, a Cormoran, a Shimano, a Mitchell, a Browning, és más, jóval kisebb darabszámban forgalmazott márkák típusai is. Érdekes, hogy mindhárom nagy márka termékei egy időben szinte teljesen eltűntek a boltokból, átadva a helyüket az addig ismeretlen, új márkák tömkelegének – bevezetve ezzel a gyanútlan horgászt egy olyan útvesztőbe, amelyben még ma is komoly kihívást jelent megtalálni a megfelelő minőségű terméket, reális áron.

 

   Melyek voltak a hátsófékes orsók előnyei, amiknek köszönhetően ilyen általánosan elterjedtek? Először is az, hogy „nyugatiak” voltak – mert abban az időben minden sokkal jobb és sokkal szebb volt, ami nyugatról származott. A viccet félretéve : ezek az orsók valóban jók és esztétikusak voltak. Az addig megszokott elsőfékes orsókhoz képest, könnyebben kezelhetővé tette őket a könnyebben hozzáférhető fékállító csavar – ami az orsó hátsó részén kapott helyet. A megoldás további sajátossága, hogy a hátsófékkel szerelt orsók többségének egy gombnyomással levehető a dobja, aminek előnyeit azt hiszem, nem kell bővebben részleteznem. (Maga a hátsófék egyébként jóval korábbi keletű megoldás, a svéd ABU alkalmazta először szériagyártású peremfutó orsón. Több kisebb és nagyobb gyártó követte példáját – így például a keletnémet EMTÉ is a Delphin típuson, az ötvenes években.)

   Az orsóház hátsó, zárt részében helyet foglaló féklamellák portól, víztől, kiszáradástól is jobban védettek, mint elsőfékes társaiké, így a fék ritkább karbantartással is kielégítően működhetett. A hátsófék könnyebb hozzáférhetőségéről és kielégítő működéséről egyébként megoszlanak a vélemények – sokan épp az elől elhelyezett fékcsillagot tartják kézreállóbbnak, illetve többen megkérdőjelezik a hátsófék precíz beállíthatóságát, működését is. Én személy szerint úgy vélem, hogy több az előnyük, mint a hátrányuk, ezért néhány darabot ma is szívesen használok. Kis keresgéléssel találhatunk olyan típusokat, amiknek elég precíz a fékjük akár a mai, korszerű, finomszerelékes módszerekhez is.

   A hátsófékes orsók korai változatai még fém orsóházzal készültek, ami ugyan masszív, de viszonylag jelentős súllyal bír. A nagy előrelépést a festett vagy natúr „grafitházas” orsók megjelenése hozta, itt már jóval kisebb tömeg párosult a megfelelő stabilitáshoz – egy grafitházas, hátsófékes orsó, egy megfelelő teleszkópos botra szerelve, a létező legpraktikusabb megoldást kínálta az átlag „fenekező” horgásznak.

   A régi, jól bevált (de drága anyagokból készült) végtelen csigásról áttértek a tányérkerekes meghajtásra, kulisszás dobemelésre. Megjelentek a spiáter alkatrészek (eleinte még csak „egészséges mértékben”) – így leegyszerűsítve a gyártást és összeszerelést éppolyan mértékben, aminek eredménye az elfogadható ár mellett is jó használati értékű termék lett.

 

   Természetesen kivitelezhetetlen vállalkozás lenne akár csak a három akkori legismertebb gyártó összes hátsófékes orsóját bemutatni, de néhány jellegzetes típust azért megnézünk kicsit közelebbről!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Néhány gondolat a hátsófékes orsókról
HOKÉV horgászbotok és egyebek... - © 2008 - 2024 - hokevhorgaszbotok.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat