RYOBI 3000
Úgy látszik, a zsinórcsavarodás megakadályozása kulcskérdés lehetett egy időben – az ABU-n és Pap Lászlón kívül a japán Ryobi is elkészítette a „zsinórt nem csavaró” orsóját, ráadásul nem is akármilyent! Precíz, és több szokatlan (de tökéletesen működő) műszaki megoldást tartalmazó, nagyon esztétikus orsót alkottak.
Fékként itt is a visszafelé forgó rotor funkcionál, de a „B”Speciáltól eltérően nem magát a rotort fékezik, hanem a tányérkereket! A rendkívül speciális kialakítású tányérkerék három fődarabból áll : a hagyományos orsókban is megtalálható meghajtó részből, a visszaforgásgátlásért felelős elemből, valamint az előző kettőt kisebb-nagyobb mértékben egymáshoz szorító, fékező elemből. A mechanizmus részét képezik még természetesen a féklamellák, melyek a hagyományos, elsőfékes orsóknál megszokott anyagúak, formájúak. A fékerőt - egészen rendhagyó módon - a hajtókar tengelyének végén lévő állítócsavarral szabályozhatjuk – mégpedig nagyon precízen, így az orsó alkalmas finomszerelékes módszerekhez is.
Az orsót szétszedve további meglepetést okozhat, hogy nem egy, hanem két tányérkereket találunk – egyet a bal, egyet az orsó jobboldalán. A baloldali (meghajtó, fékező) tányérkerék meglehetősen összetett és bonyolult felépítése miatt a dobemelést a jobboldalira bízták. A két tányérkerék további előnye, hogy a kétoldali megtámasztás miatt plusz stabilitást is kap az egész meghajtó szerkezet.
Ha pedig valakinek ez nem lenne elég, a felkapókart nézegetve újabb érdekességre bukkanhat. A felkapókar rugó előfeszítése (visszacsapó ereje) ugyanis három fokozatban állítható…
A típust 1000-3000 méretben gyártották a hetvenes években, nyolcvanas évek elején, a háromezres zsinórkapacitása 100m/0.40mm, tehát kimondottan a finomabb, precízebb technikát igénylő igénylő módszerekhez szánták.Megfelelően karbantartva, rendeltetésszerű használattal gyakorlatilag egy „örök életű” darab. Ennek ellenére mégsem terjedtek el igazán az ilyen működési elvű orsók. Mi lehet ennek az oka? Egyrészt a szerkezetük sokkal bonyolultabb, az előállításuk jóval költségesebb, és így az árcédulán is jóval magasabb ár szerepelt, mint egy hagyományos orsó esetében, másrészt használat (fárasztás) közben a normál fékű orsóktól kissé eltérő „bánásmódot” igényelnek, amit sokan nem tudnak/nem akarnak megszokni. Harmadrészt pedig a zsinórcsavarodás ellen ott a forgókapocs...
Az orsóház és a dob fémből készült, a hajtókar behajtható
Jellegzetesen „japános” forma, hátul nagy visszaforgásgátló kapcsolóval
A fékállító csavar
A szerkezet „lelke”
Ugyanez összerakva : 1. a meghajtó rész, 2. a visszaforgásgátló fogazása, 3. a fék hangját adó fogazás.
Az egészet a középen látható alkatrész fogja össze - hogy milyen mértékben, azt állíthatjuk a fékállító csavarral
Tányérkerék itt...
Tányérkerék ott...
Mindkét oldalra jut egy-egy
Hab a tortán : a felkapókar rugó erőssége állítható (egy pénzérme segítségével)
Mellesleg a zsinórvezető görgő sem szokványos...
... és a foglalata sem (a görgő egyébként kerámiáből készült)
Hogy miért ez a bonyolult (ámde tökéletesen működő) technika? A válasz az orsó oldalán lévő címeren látható : természetesen a zsinórcsavarodás kiküszöbölése érdekében!